Nemzetbiztonsági elméletek
A kritikai gondolkodás szerepe a hírszerző elemző-értékelő munkában
FELDERÍTŐ SZEMLE XI/2: pp. 90-99. (2012)
Résümé: „A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének egyetemi adjunktusa, a hírszerző elemző-értékelő elmélet oktatója, aki ezen a területen folytat kutatásokat a hírszerzés elméletének korszerűsítése érdekében. Tanulmányában a hírszerző elemző-értékelő elméletének egyik Magyarországon még nem publikált új eljárását mutatja be. Az elmélet adaptálása során a gyakorlati alkalmazásának lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. A kritikai gondolkodás alkalmazása a hírszerző elemző-értékelő munkában egy újszerű megközelítés, annak érdekében, hogy az elemző-értékelő ellenőrizze a gondolkodási (elemzési) folyamatát. Az elméletet eredetileg az Amerikai Egyesült Államokban dolgozták ki, amely először az emberi gondolkodásban a logikai következtetés folyamatának vizsgálatára irányult, majd 2000-es években alkalmassá tették a hírszerző elemző-értékelő munkában történő alkalmazásra. A hírszerzés elemzés-értékelés során a kritikai gondolkodás célja, hogy javítsa a hírszerző elemző-értékelő munkáját, valamint csökkentse a logikai következtetések során elkövetett hibák számát. A módszer alkalmazása során a kritikai gondolkodás nyolc eleme segítséget nyújt az elemző-értékelőnek, hogy a problémamegoldás során a gondolkodó ne kövessen el hibás gondolati ugrásokat, valamint minden olyan tényezőt figyelembe vegyen, amely szükséges a valós eredmények eléréséhez. A szerző a terrorfenyegetettséggel kapcsolatos példán keresztül mutatja be az elmélet gyakorlati hasznát. A gondolkodási szabályok ellentétpárjai pedig segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a probléma megoldásának folyamatában az adott gondolat/következtetés mennyire segíti az eredmény elérését. A szerző erre afganisztáni példákat hozott fel. A tanulmányt elsősorban a nemzetbiztonsági elmélet oktatásában, valamint a hírszerző elemző-értékelő munkában ajánljuk, de mindenki számára értékes lehet az elmélet megismerése, aki javítani szeretné a logikai következtetéseit.”
Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2012-2.pdf
Művészet vagy tudomány?: Gondolatok a hírszerző elemzés-értékelésről
FELDERÍTŐ SZEMLE XI/3-4: pp. 139-151. (2013)
Résümé: „A szerző a munkájában kísérletet tesz a nemzetbiztonsági elméletek keretén belül megtalálni a hírszerző elemző-értékelő elméletet. Bemutatja a nemzetközi hírszerző közösségben az elemző-értékelő elméletről szóló tudományos vitát, hogy az elmélet tudomány vagy művészet, amelyet követően állást is foglal a kérdésben. Ezt követően megvizsgálja, hogy Magyarországon a tudományos életben hol találhatók a nemzetbiztonsági tanulmányok, így a hírszerző elemző-értékelő elmélet. A tanulmányban a szerző több mint húszéves szakmai tapasztalatait, valamint a nemzetközi és a hazai szakirodalmat felhasználva megalkotja a hírszerző elemző-értékelő elmélet keretét és alapfogalmát.”
Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2012-3-4.pdf
Korszerű elemző-értékelő eljárások alkalmazása a hírszerzésben
HADTUDOMÁNY 2013/1-2: pp. 77-90. (2013)
A tanulmány a 2012. május 24-ei konferencián tartott előadásom szerkesztett és kibővített változata.
Részlet: „A hírszerző szolgálatok sikerességét jelentős mértékben meghatározza az elemző-értékelők teljesítménye. Az adatszerzők ugyan megszerezhetik a szükséges adatokat, de ha az elemző-értékelők nem teszik azokat érthetővé a felhasználók (vagyis az állami és katonai felső vezetők) számára, valamint tapasztalataikkal, illetve az alkalmazott eljárások felhasználásával nem jutnak következtetésekre, nem dolgoznak ki forgatókönyveket, előrejelzéseket, akkor a rendelkezésre álló információk nem tudják megfelelő mértékben támogatni a felhasználók döntéseit. Az információk hiányában az állami és a katonai felső vezetők nem megfelelő döntéseket hozhatnak, amelyek hatásai negatívan befolyásolhatják az ország biztonságát és érdekeinek érvényesítését.”
Elérhetőség: https://www.mhtt.eu/hadtudomany/HT_2013_1-2_mhtt.pdf
A hírszerzés szerepe, jelentősége, az információgyűjtés fajtái és formái
In: Kobolka István (szerk.): Nemzetbiztonsági alapismeretek, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 2013, ISBN 978-915-5344-32-9, pp. 95-113.
6. Fejezet
6.1. A hírszerzés alapjai
6.1.1. Miről szól a hírszerzés?
6.1.2. A hírszerzés hagyományai
6.2. A hírszerzési ciklus
6.3. Információigények fogadása
6.4. Adatszerzés
6.5. Adatfeldolgozás, előértékelés
6.6. Elemzés-értékelés
6.7. Tájékoztatás
6.8. Hírszerző műveletek
6.9. A hírszerzés különböző szintjei
6.10. A hírszerzés szervezetei
Elérhetőség: Nemzeti Közszolgálati Tankönyv Kiadó Zrt.
Nyílt forrású adatszerzés (OSINT)
In: Kobolka István (szerk.): Nemzetbiztonsági alapismeretek, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 2013, ISBN 978-915-5344-32-9, pp. 115-124.
7.1. Nyílt forrású adatszerzés (OSINT)
A nyílt forrású adatszerzés alapfogalmai
A nyílt forrású adatszerzés és szerepe a hírszerzésben
A nyílt forrású adatszerzés szervezetei
A nyílt forrású adatszerzés forrásai
A nyílt forrású adatok felhasználása
A nyílt forrású adatszerzés módszerei
Elérhetőség: Nemzeti Közszolgálati Tankönyv Kiadó Zrt.
Egyéb hírszerzési ágak
In: Kobolka István (szerk.): Nemzetbiztonsági alapismeretek, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 2013, ISBN 978-915-5344-32-9, pp. 153-158.
7.4. Egyéb hírszerzési ágak
7.4.1. Képi felderítés (IMINT)
7.4.2. Kiberhírszerzés (CYBINT)
7.4.3. Mérés és jelmeghatározó hírszerzés (MASINT)
7.4.4. A pénzügyi (FININT), az üzleti (MARKINT) és a kulturális hírszerzés (CULTINT)
Elérhetőség: Nemzeti Közszolgálati Tankönyv Kiadó Zrt.
Létezik-e még a hírszerzési ciklus?: Miről szól a hírszerzés?
FELDERÍTŐ SZEMLE XII/1: pp. 43-57. (2013)
Résűmé: „A XX. század második felétől a hírszerzési ciklus meghatározó szereplője a hírszerzés folyamatának, amely alapján működnek a hírszerző szolgálatok. Az elmúlt tíz évben, kiemelten az angolszász szakirodalomban egy tudományos vita alakult ki, amely arra vonatkozik, hogy a hírszerzési ciklus már nem fedi le a hírszerzés folyamatát. A vitában részt vevők tíz témakörben vitatták a hírszerzési ciklus érvényességét. Ezekről azonban megállapítható, hogy általában olyan problémákat vetnek fel, amelyek nem befolyásolják a hírszerzési ciklus elméleti alapjait, hanem a hírszerzési folyamat gyakorlati tapasztalataiból fakadnak. A szerző tanulmányának célja az volt, hogy ezt a tudományos vitát a hazai tudományos közéletbe is bevezesse, valamint választ adjon a felmerülő tíz kérdésre.”
Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2013-1.pdf
A hírszerző elemző-értékelő munka alapjai
FELDERÍTŐ SZEMLE XII/3: pp.90-99. (2013)
Rezűmé: A szerző, aki a hírszerző elemző-értékelő tantárgyakat oktatja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, tanulmányában röviden összefoglalta a hírszerző elemző-értékelő munka alapjait, amellyel az olvasó áttekintést kaphat az elemzés-értékelés tartalmáról. A szerző a hírszerző elemző-értékelő munka rendszerezése keretében tekintette át azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az elemzés-értékelést. A tanulmány alapján megállapítható, hogy a hírszerző elemzés-értékelés egy tudományos alapokon nyugvó elméleti tevékenység, amelynek központi eleme a problémamegoldás.
Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2013-3.pdf
A nemzetbiztonsági szolgálatok rendszere: Nemzetközi gyakorlat a nemzetbiztonsági rendszer kialakítására
NEMZETBIZTONSÁGI SZEMLE (ONLINE) MMXIV:(1) pp. 63-100. (2014)
Szerzőtárs: Börcsök András
A szerzők a tanulmányukban 32 ország 122 nemzetbiztonsági szolgálatát megvizsgálva rendszerezték a nemzetbiztonsági rendszer összetevőit, valamint megállapították, hogy milyen nemzetbiztonsági szolgálatok működnek a nemzetközi közösségen belül. Ezt követően – több szempont alapján – csoportosították a nemzetbiztonsági szolgálatokat, valamint megvizsgálták a szolgálatok felügyeletének és irányításának rendszerét is. Megállapították, hogy a szolgálatok számában az elmúlt két évtizedben kettős tendencia figyelhető meg, ami egyrészről újabb szolgálatok létrehozásában, míg másrészről a meglévő szolgálatok összevonásában nyilvánul meg. A tanulmány végén a nemzetközi kitekintés alapján megállapították, hogy Magyarország jelenlegi nemzetbiztonsági rendszere megfelel a nemzetközi mintáknak és trendeknek.
Egyszerű nemzetbiztonsági elemző-értékelő módszerek I.: Minták alkalmazása az elemzés-értékelés során
FELDERÍTŐ SZEMLE XIII/2: pp. 48-58. (2014)
Absztrakt: A szerző a tanulmányában a nemzetbiztonsági elemző-értékelő eljárásokat vizsgálja, amelynek keretében kísérletet tesz osztályozásukra. Ezt követően az egyszerű elemző-értékelő eljárások elemezésére helyezi a hangsúlyt, amelynek keretében felsorolja azokat, valamint megvizsgálja, hogy az adott problémára melyiket lehet kiválasztani. A cikk következő, fő részében a minták alapján végzett elemző-értékelő eljárást mutatja be. Az eljárás alkalmazása mellett áttekinti azokat az eseteket is, amelyek során mintákat lehet használni.
Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2014-2.pdf
A tudományos képzés rendszere a nemzetbiztonság területén
NEMZETBIZTONSÁGI SZEMLE (ONLINE) MMXIV/Különszám I.: pp. 40-57. (2014)
Állambiztonsági szolgálatok - nemzetbiztonsági szolgálatok Képzéstörténeti Szakmai Tudományos Konferencia. Budapest, Magyarország:
2014.05.14 (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
A szerző tanulmányában a konferencián tartott előadását kiegészítve megvizsgálta, hogy Magyarországon mely tudományos kutatóműhelyekben folyik kutatás a nemzetbiztonság elmélete területén. Ezt követően felvázolta, hogy milyen eredmények születtek a kutatások során. Megállapította, hogy Magyarországon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képezi a nemzetbiztonsági elméletek kutatásának központját, de számos magyar országi felsőoktatási intézményben is folytatnak kutatásokat ebben a témakörben.
5. Elemző-értékelő tevékenység
In: Dobák Imre (szerk.): A nemzetbiztonság általános elmélete, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014, pp. 191–205. ISBN: 978 615 5305 49 8
Szerzőtárs: Dr. Kenedli Tamás
A nemzetbiztonság elmélete című könyvben Dr. Kenedli Tamással közösen tekintettük át az elemző-értékelő munka alapjait és elméletét, amely során nem csak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, hanem a rendvédelmi szervezeteknél folyó elemzés-értékelés alapjait is elemeztük.
Az elemzés-értékeléssel kapcsolatos elméletet az alábbi alfejezetekben ismertettük:
5.1. Az elemzés-értékelés szerepe a nemzetbiztonsági és rendvédelmi rendszerben
5.2. Az elemzés-értékelés helye a nemzetbiztonsági és rendvédelmi tevékenységi rendszerben
5.3. Az elemzés-értékelés folyamata
5.4. Az elemzés-értékelés módszerei és eljárásai
5.5. Az elemző-értékelő állomány
5.6. Az elemző-értékelő együttműködés
Elérhetőség: https://opac.uni-nke.hu/webview?infile=&sobj=8964&source=webvd&cgimime=application%2Fpdf%0D%0A
Egyszerű nemzetbiztonsági elemző-értékelő módszerek II.: Anomáliaelemzés
FELDERÍTŐ SZEMLE XIV/1.: pp. 48–60 (2015)
Absztrakt: A szerző tanulmányában folytatja a nemzetbiztonsági elemző-értékelő eljárások bemutatását, amelynek során az anomáliaelemzéssel foglalkozik. A tanulmány elején kísérletet tesz az anomália meghatározására. Az anomáliaelemzést négy fő részre osztja: az anomália beazonosítására, az anomáliák leírására, az anomáliák kialakulásának vizsgálására, valamint az anomáliák következményeinek elemzésére. A felosztást összeveti a szakirodalomban megtalálható anomáliaazonosítási elméletekkel. A tanulmány végén rámutat, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység, vagyis az információszerzés eredményeiben is keresni kell az anomáliát.
Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2015-1.pdf
Mennyiségi hírszerzői elemzés-értékelés – Recenzió
SZAKMAI SZEMLE 2015/1.: pp: 196–201 (2015)
Absztrakt:
Ed Waltz amerikai kutató 2014 végén jelentette meg Mennyiségi hírszerzői elemzés-értékelés: Alkalmazott Elemzői Eljárások, Szimulációk és Játékok című angol nyelvű kötetét. A művet a Rowmann&Littlefield adta ki a Biztonsági és Professzionális Hírszerzői Oktatási Sorozat keretében. A kötetben a szerző az általa kifejlesztett elemző-értékelő modelleket mutatja be, valamint leírja a hírszerző elemzés-értékelésről alkotott elméletét. A kötet abból a szempontból kuriózumnak számít, hogy olyan szerző írta, aki nem hírszerzés oldaláról, hanem az információk elemzése-értékelése oldaláról vizsgálja a hírszerző elemző-értékelő munkát. A könyv legértékesebb része az első két fejezete.
Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/szsz/2015_1_szam.pdf
A nemzetbiztonsági tevékenység szerepe a társadalomban
(Gondolatok arról, hogy miért van szükség nemzetbiztonsági szolgálatokra)
HADTUDOMÁNY (ONLINE) 2015/E.: pp:221-234 (2015)
Rezümé:
A szerző a nemzetbiztonság elméletével kapcsolatos tanulmányában az eddigi kutatási eredményeinek egyes elemeit teszi közzé. A cikkben bemutatja a nemzetbiztonsági szolgálatok funkcióját, amely során bebizonyítja, hogy a szolgálatok hasznos szereplői az ország biztonsági rendszerének. A szolgálatok funkciójának elemzése után meghatározza, hogy a szolgálatok alapvetően két fő feladata van az ország értékeinek védelme és érdekeinek érvényre juttatásának támogatása. A szolgálatok alapvetően egy információ-szolgáltató szervezetek. A tanulmányban megfogalmazza a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szembeni követelményeket, valamint megvizsgálja, hogy meddig tart a szolgálatok felelőssége a döntéshozók tájékoztatása során.
Elérhetőség: https://www.mhtt.eu/hadtudomany/2015/2015_elektronikus/19_VIDA_CSABA.pdf
Hírszerzés a 21. században: A mozaikmódszer – könyvismertető
FELDERÍTŐ SZEMLE 2015/2.: pp: 194-199
Absztrakt:
A szerző az Antall József Tudásközpont kiadásában megjelent Alfred Rolington „Hírszerzés a 21. században: A mozaikmódszer” című könyvét mutatta be a tanulmányában. A művet jó tanulmánykötetnek lehet tekinteni, de a helyén kezelni, vagyis a címét ki kellene egészíteni az üzleti hírszerzés szóval vagy a nyílt információszerzéssel, mert sajnos a titkos információszerzéssel csak marginálisan foglalkozik.
Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2015-2.pdf
Művelettámogatás a nemzetbiztonsági elemző-értékelő munkában
Az elemző-értékelő munka hatodik feladata
FELDERÍTŐ SZEMLE XIV/4.: pp. 36-49. (2015)
Absztrakt:
A szerző az elemző-értékelő munka hatodik – egy újabb – feladatrendszerét foglalta össze tanulmányában. Az elemző-értékelő művelettámogató tevékenység rendszerének bemutatása során két fő részre osztja a feladatrendszert: a nemzetbiztonsági műveletek, illetve a katonai műveletek támogatására. A művelettámogató munka keretében az elemző-értékelők nyers adatokat, valamint elemzett-értékelt információkat biztosítanak a műveletet tervező, szervező és végrehajtó állomány, valamint a műveletről döntést hozó vezetők számára.
Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2015-4.pdf