Szlovákia múltja és jelene

Sikersztori, vagy demográfiai robbanás?: A szlovákok lélekszámának alakulása az elmúlt 125 évben

TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM IX/2-3: pp. 218-233. (2005)

Részletek: „Közép-Európában a népszámlálási adatok alapján az elmúlt 125 évben a szlovák nemzet érte el a legnagyobb népességgyarapodást. Amíg a szlovákok létszáma megháromszorozódott, addig a régióban élő más népek, nemzetek létszáma jóval kisebb mértékben nőtt.” „A 125 évet felölelő 13 hivatalos felmérés pontos adatot nyújt a Szlovákia területén élő lakosok számára vonatkozóan, azonban a lakosság nemzetiségi összetételére vonatkozó adatokat politikai tényezők mindvégig befolyásolták.” „Az 1880-as összeírás során a magukat szlováknak vallók száma elérte az 1,46 millió főt, ami a jelenlegi Szlovákia területén élő lakosok 60%-a volt. 121 év múlva a szlovákok száma elérte a 4,52 millió főt, így a Szlovákia területén élő lakosok már 85,7%-a volt szlovák. Alig több mint egy évszázad alatt ez 3,1-szeres növekedést jelent, vagyis a szlovák nemzet megtriplázta létszámát, ami évi 2,6%-os lakosságbővülést feltételez.„

Elérhetőség: https://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/tartalomjegyz/tarsadalom_honv_2005_2_3.pdf (csak tartalomjegyzék)

A szlovák-magyar fegyveres konfliktus 1939 tavaszán: A „Mala Vojna”, avagy az Ung-völgyi hadműveletek

TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2007/1: pp. 5-21. (2007)

Résűmé: A szerző a tanulmányában alapvetően levéltári forrásokra hivatkozva feldolgozta a magyar hadtörténelem egyik elfeledett sikerét, amelyet a történelmi művekben összemosnak Kárpátalja visszafoglalásában. A 1939 tavaszán lezajlott szlovák-magyar fegyveres konfliktus a XX. században a magyar haderő egyik győzelmes háborúja volt. A szerző a háborút alapvetően katonai szemszögből mutatja be, amely során felvázolja a szemben álló erőket, valamint a katonai eseményekre helyezi a hangsúlyt. Olyan érdekes eseményekre is rávilágít, mint Igló bombázása, az alsóhalasi csata eseményei, vagy éppen a két elfogott magyar hadifogoly sorsa.

Elérhetőség:  Pdf 

A Szlovák Köztársaság államiságának megteremtése

HADTUDOMÁNY XVII/3: pp. 139-149. (2007)

Résűmé: „A szerző tanulmányában az államiság kérdéskörét vizsgálja meg a Szlovák Köztársaság létrejöttének tükrében. A XX. század végén létrejövő új ország államiságának elemzését követően a szerző az államiság eléréséhez szükséges feltételrendszert is megfogalmaz. Ez alapján az államiság eléréséhez történelmi, társadalmi, nemzetközi jogi és nemzetközi politikai (geopolitikai) feltételeknek kell teljesülnie. Szlovákia 1993-ra teljesítette és elérte az államiság megteremtéséhez szükséges feltételeket.”

Elérhetőség: https://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2007/3/2007_3_13.html

A roma kisebbség hatása Szlovákia biztonságára

ÚJ HONVÉDSÉGI SZEMLE LIX/10: pp. 77-87. (2005)

Résűmé: A szerző a szlovákiai 2004. februári események tükrében vizsgálta meg a roma kisebbség szerepét a szlovák társadalomban. A szerző a tanulmánya végén azt írja: „A 2004. februári események – a szlovák kormány értékelése alapján – megerősítették, hogy a XXI. század elején Szlovákiában, valamint a demokratizálódott közép-európai országokban élő kisebbségek nem jelentenek veszélyt az adott ország biztonsági helyzetére. Ezzel szemben jelentős kihívást jelent a Közép-Európában az 1980-as évek végén kezdődött politikai és gazdasági átalakulási folyamat veszteseként megjelenő társadalmi csoportok helyzete, amely tömeges megmozdulásokhoz és polgárháborúkhoz vezethet. A 2004-es szlovákiai események nem a roma kisebbség fellépése volt az államhatalommal szemben, hanem a gazdasági verseny során leszakadt társadalmi csoport megmozdulása. Szlovákiában ebben az elszegényedett társadalmi csoportban többségében romák vannak.”

Elérhetőség: Pdf

Szlovákiai szélsőséges szervezetek: az ország demokratikus berendezkedése ellen fellépő szervezetek

SZAKMAI SZEMLE, 2009/1: pp. 100-116. (2009)

Részlet: „Szlovákiában a szélsőséges eszmék – a közép-európai régió országaihoz hasonlóan – történelmi beágyazottsággal rendelkeznek, és szoros kapcsolatban állnak a nacionalizmus eszmevilágával. A Szlovák Köztársaságban a szélsőséges ideológiák történelmi forrásai egyrészt a XIX. századi függetlenségi mozgalmakban találhatók, amelyek kiemelten a szlovák kulturális hagyományok megőrzéséért, illetve a nemzet fennmaradásáért folytatott harchoz köthetők.”

Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/szsz/2009_1_szam.pdf

Tények és adatok a szlovák hadiiparról

ÚJ HONVÉDSÉGI SZEMLE LXI/1: pp. 99-106. (2007)

Résűmé: A szerző a tanulmányának azt az eredeti címet adta, hogy „Proliferáció, valamint legális és illegális fegyverkereskedelem Közép-Európában”. Ennek keretében a szerző megvizsgálta Szlovákia vonatkozásában a fegyverkereskedelmi trendeket, amely során bemutatta a szlovák hadipart is. Az elemzés során összefüggést talált a CFE szerződés által elrendelt fegyverzetcsökkentés és a fegyverkereskedelem felélénkülése között. Az összefoglalás részben a szerző megállapítja, hogy Szlovákia megalakulása óta aktív fegyverkereskedelmi tevékenységet folytat, amely a csehszlovák időszakból örökölt jelentős méretű hadiipari kapacitáson, valamint a szlovák haderő fegyverzetének csökkentésén alapul. A szűkülő piacok miatt a szlovák fegyverkereskedelemmel foglalkozó cégek olyan országokba is exportáltak fegyvereket, amelyek erkölcsi aggályokat vetnek fel, mert ezekben az országokban a közelmúltban még háborúk folytak, valamint ezekben az országokban megsértik az emberi jogokat.

Elérhetőség: https://193.224.76.2/downloads/konyvtar/digitgy/tartalomjegyz/uhsz_2007_1.pdf (csak a tartalomjegyzék érhető el)

A nemzetközi terrorizmus hatása egy közép-európai országra: A Szlovák Köztársaság és a terrorizmus elleni küzdelem

FELDERÍTŐ SZEMLE V/2: pp. 99-114. (2006)

Résűmé: „A szerzőnek ez a tanulmánya is jól tükrözi, hogy alaposan ismeri északi szomszédunk társadalmi–gazdasági–biztonságpolitikai viszonyait. Véleménye szerint a Szlovák Köztársaság már 1993. január 1-jén történt létrejöttét követően aktívan kapcsolódott be a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelembe, ami aztán 2001. szeptember 11-e után csak fokozódott. A szerző tanulmányában bemutatja a témához kapcsolódó szlovák jogszabályi hátteret, a stratégiai dokumentumokat, majd részletesen ismerteti a terrorizmusellenes küzdelem szervezeti hátterét, rámutatva a rendvédelmi szervezetek és a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködésének gyakorlati megvalósítására. Mivel hazánk és északi szomszédunk terrorfenyegetettsége hasonló, a tanulmány szaklektora úgy véli, hogy érdemes lett volna összehasonlítani a két ország jogszabályi hátterét, a terrorellenes küzdelemben részt vevő szervezeteket, továbbá levonni a következtetéseket a hatékonyabb fellépés érdekében.”

Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2006-2.pdf

A szlovák haderő külföldi katonai szerepvállalása (1993-2004)

FELDERÍTŐ SZEMLE IV/1: pp. 44-58. (2005)

Résűmé: A szerző cikkében a szlovák haderő külföldi katonai szerepvállalását dolgozta fel 1993-tól, az ország megalakulásától, a 2004-ig, Szlovákia NATO-csatlakozásáig. Már a bevezetőben megállapítja a szerző, hogy „Szlovákia és a szlovák haderő sikerágazata a nemzetközi katonai szerepvállalás”. A különböző béketámogató missziók áttekintését követően a szerző rávilágít a siker egyik titkára a specializálódásra, amely Szlovákia esetében a műszaki alegységekkel történő részvétel volt. A tanulmányának végén egy érdekes statisztikai összevetés található, amely a közép-európai országok külföldi katonai szerepvállalásának adatait és azok arányát mutatja be a haderő létszámához és az ország lakosságához mérten.

Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2005-1.pdf

A Szlovák Köztársaság NATO-csatlakozásának folyamata (1993-2004)

FELDERÍTŐ SZEMLE III/3: pp. 91-104. (2004)

Résűmé: A szerző az egyik első munkájában szomszédunk, Szlovákia NATO-csatlakozását mutatja be az ország létrejöttét megelőző időszaktól egészen a csatlakozásig. Az integrációt folyamatát szakaszokra bontva mutatja be, amely során részletesen elemzi a folyamatot befolyásoló tényezőket. A szerző a tanulmányában felvázolja a NATO-csatlakozás társadalmi támogatottságának változását is. A tanulmány értékes része a végén található táblázat, amely az integráció folyamatát időrendben mutatja be.

Elérhetőség: https://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/fsz/2004-3.pdf